Na ilyen csendben még soha nem voltam moziban. Úgy már esett, hogy egyedül ültem a teremben - a Starsky és Hutch esetében, de nem a film rossz mivolta volt az oka, hanem az, hogy akkor mindenki A passiót nézte. Így azonban, hogy voltak jó páran, de szinte mukkanni sem mertünk, még nem voltam.

Ráadásul, pont ropogtatnivalónak is nachost ettünk, alig mertem rágni, nehogy zavarjam a csendet. De más is így volt ezzel, szerencsére. Ennél a vetítésnél tényleg az adta a legnagyobb élményt, hogy szinte teljes csendben ültünk. Ugyanúgy, ahogy a filmbeli család is. Bármilyen kis neszt meghallanak az idegen lények, akik gyorsan elkapnak és széttépnek.

Ebből az alapötletből szerencsére sok mindent kihoznak, az olyan ötleteken át, hogy például vannak egyéb hangos környezeti zajok, amik mellett lehet beszélni, vagy hogy hogyan rendezkedett be a család a csendben éléshez (homokban mezítláb gyalogolnak például).

Sokáig az sem volt világos, hogy egyébként szinkronos a film, mert jelbeszéddel kommunikálnak egymással, ezt pedig feliratozzák a képen. Jó negyed óra után a suttogásokon hallottam először, hogy magyarul beszélnek. A filmben látott kislány amúgy a valóságban is siket.

A főszereplő házaspár pedig az életben is párt alkot: John Krasinski és Emily Blunt. Előbbi volt a film rendezője is, szerintem remek munkát végzett. Ajánlom mindenkinek a film megtekintését, és ha lehet, akkor moziban, mert ezt az atmoszférát ott lehet igazán átélni.

Szuper darab!
100%