Végre egy film, ahol a távolabbi (39 évvel későbbi) jövőt nem úgy képzelik el, hogy a repülő autók között a sötét ég alatti neonfényben úszó város lézerfegyverekkel háborúzik, miközben CRT monitorjaikon 16 színes grafikában nézik az adatokat.

A szökevény második része tulajdonképpen spin-off, mert nem a főszereplő sztoriját viszi tovább, hanem a film fő mellékszereplőjét, Sam Gerardot helyezi egy másik történetbe, ahol már főszereplővé léphet elő. Habár szerintem az első részben is már jobban tekinthettük másodrendű főszereplőnek, de…

Mintha az Összeomlás című thriller előzményeit látná az ember. Azzal a különbséggel, hogy ott majdnem végig szimpatikus marad a főszereplő, veszélyessége és őrültsége mellett, hiszen a sztoriban lassan bontakozik ki szomorú előélete. Itt viszont gyorsan kiderül a Robert De Niro által remekül…